A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint az árrésstop fenntartása már nem segíti érdemben az infláció elleni küzdelmet, viszont torzítja a versenyt és különösen a kisebb, vidéki vállalkozások számára okozhat problémát. Közben az Európai Bizottság uniós jogi kifogások miatt az intézkedés bíróság elé viteléről döntött, a kormány pedig vizsgálja annak kivezetését vagy átalakítását. A szeptember 18-i tájékoztatón a kivezetésről még nem jelentettek be végleges döntést.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szeptember 17-én már egyértelműen az árrésstop kivezetése mellett foglalt állást. A szervezet szerint az eredetileg rendkívüli inflációs helyzetben bevezetett intézkedés rövid távon indokolható volt, tartós fenntartása azonban már torzítja a versenyt, rontja a vállalkozások alkalmazkodási és beruházási lehetőségeit, valamint feszültséget okozhat a termelők, feldolgozók, beszállítók és kereskedők között. Különösen érzékenyen érintheti a kisebb vállalkozásokat és a vidéki kereskedelmi hálózatot – állítja az MKIK. Forrás: az MKIK szeptember 17-i közleménye.
A KSH legfrissebb adata szerint 2026 augusztusában az éves infláció 1,3 százalék volt, az élelmiszerek ára pedig átlagosan 1,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak 4,8 százalékkal voltak alacsonyabbak. Forrás: KSH, Fogyasztói árak, 2026. augusztus. Ezek az adatok önmagukban nem mutatják meg, mekkora szerepe volt az árrésstopnak az árak alakulásában.
Az árrésstopnak uniós jogi oldala is van
Az Európai Unió Tanácsa már 2025. július 8-án azt ajánlotta Magyarországnak, hogy fokozatosan vezesse ki a még fennálló ár- és kamatkorlátozásokat, illetve az ezekkel egyenértékű intézkedéseket. Ez a tanácsi ajánlás nem azonos egy, az uniós helyreállítási pénzekhez kapcsolódó RRF-mérföldkővel: az európai szemeszter keretében megfogalmazott gazdaságpolitikai ajánlásról van szó. Forrás: a Tanács 2025. július 8-i ajánlása, 1. pont.
Ennél konkrétabb jogi vita is kialakult. Az Európai Bizottság 2026. július 8-án úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi Magyarországot az egyes élelmiszerekre és háztartási cikkekre vonatkozó árréskorlátozások miatt. A Bizottság álláspontja szerint a szabályozás főként a nem magyar vállalkozásokat érinti. A közlemény a bírósághoz fordulásról szóló bizottsági döntést rögzíti, nem bírósági ítéletet. Forrás: az Európai Bizottság magyarországi képviseletének július 8-i tájékoztatása.
A kamarai és az uniós kifogások azonban nem ugyanazok. Az MKIK elsősorban a versenytorzító gazdasági hatásokra és a hazai vállalkozások helyzetére hivatkozik, míg az Európai Bizottság az uniós belső piaci szabályok szempontjából vitatja a rendelkezést. Abból pedig, hogy a két álláspont időben találkozik, nem következik, hogy a kamara az uniós eljárás miatt kérné a kivezetést: az MKIK már korábban is jelezte, hogy az ilyen közvetlen árkorlátozásokat átmeneti eszköznek tartja. A kamara közleménye a korábbi állásfoglalásokat is összefoglalja.
A kormány vizsgálja a változtatást
Magyar Péter miniszterelnök a szeptember 18-i kormányzati tájékoztatón közölte, hogy vizsgálják az árrésstop kivezetését vagy átalakítását. Indoklása szerint az intézkedés problémákat okoz a magyar agrártermelőknek, különösen a tejágazatban, miközben az alacsonyabb infláció miatt a kivezetés várható árhatása is kisebb lehet. Forrás: a 24.hu tudósítása a szeptember 18-i tájékoztatóról.
A vizsgálat bejelentése tehát még nem jelenti az árrésstop megszüntetését. A kivezetést a kereskedelmi kamara sürgeti, az Európai Bizottság a bíróság elé utalásról döntött, a kormány pedig vizsgálja a szabályozás kivezetését vagy átalakítását. A szeptember 18-i kormányzati tájékoztatón végleges döntést és kivezetési időpontot még nem jelentettek be.