Két úr szolgája – Goldoni bemutató a Kecskeméti Katona József Színházban

Carlo Goldoni a commedia dell’arte világából indult ki, de már megírt szövegekkel dolgozott – több darabját kifejezetten korának híres Harlekin-színészeinek kérésére.

A hagyományos maszkos játék így megmaradt, miközben a szereplők emberibbek lettek, a történetek pedig a 18. századi polgári világhoz közeledtek.

Ennek tudatában kell beülnünk a darabra, hogy értsük, miért keresik épp az egyik színészt az előadás elején, és miért igyekeznek olyan következetesen bevonni a nézőt a játékba. A néző itt – ha akar – együtt lélegezhet, érezhet, játszhat, akár perecet is dobhat az éhes szolgának. Mert ez itt belefér.

Hogy ez így legyen, abban oroszlánrésze van Kovács Lehel rendezőnek, valamint Járai Máténak Truffaldino szerepében – akinek már nem kell bemutatkoznia. Ő maga a commedia dell’arte: levegő, szabadság, humor, kreativitás. Rajta áll vagy bukik a darab – és ez nem bukik.

A szöveg Varró Dániel átirata, aki nemcsak levette róla a „molyirtó-szagot”, hanem olyan klasszikus utalásokat is elrejtett benne, amelyek felismeréséhez nem árt némi előismeret (például A képzelt riport vagy A varázsfuvola világa). De annak sincs félnivalója, aki minden előtanulmány nélkül érkezik: egy dolga van – elengedni mindent, amit eddig a színházról gondolt.

A történet nem bonyolult: adott egy korgó gyomrú szolga, aki két úr szolgálatába szegődik, kétszeres haszon reményében. Az egyik Beatrice (Marcz Fruzsina), szerelmét kereső nő, a másik Florindo Aretusi (Koltai-Nagy Balázs), akinek fekete parókás megjelenése már-már lynchi húzás – de ki lehet heverni.

Venczli Zóra és Varga-Huszti Máté alakítja a „tévedésből” meghurcolt szerelmespárt, amely óhatatlanul megidézi a Vízkereszt és a Tévedések vígjátéka világát is.

Monori András zenéje jól simul az előadáshoz: a régi commedia dell’arte-előadások is zenések voltak, a színészek énekeltek, táncoltak, a közönség pedig reagált. Hogy ezek a dallamok mennyire válnak majd ismerőssé, az idő dönti el – a bemutatón mindenesetre vastaps kísérte az előadást.

A jelmezeket Molnár Anna tervezte, a „velencei” látványvilág Zöldy Z. Gergely munkája.

További szerepekben: Hegedűs Zoltán, Ferencz Bálint, Jankovics Anna, Magyar Éva, Körtvélyessy Zsolt, Mike-Nagy Kitti, Monos M. Franciska, Schupp Gabriella és Turjányi Mátyás.

A darab kifejezetten megtekintésre érdemes:)

„Commedia az lesz,

dell’arte az nem.

Se régies maszk, dressz,

se bús hangnem.”

(Varró Dániel)